Milyen betűkkel tanultál írni?

Az iskolában, mikor írni tanítanak, "adnak" egy betűkészletet, és mikor már a gyerek ügyesen tudja használni, akaratlanul is a saját képére alakítja. Így alakul ki az egyéni írás, ami már tükrözi a személyiséget. Ez a készlet koronként és országonként más és más. Az átalakítás módja fontos a grafológus számárára. A grafológiai munka során az írást elemeire szedjük. Tizenöt szerkezeti elemünk van, csak néhány közülük a teljesség igénye nélkül: margók, sorok, betűk, kötővonal, törzsvonal, ékezet, aláírás stb, ezeknek vizsgáljuk meg a méreteit (mekkora, vagy milyen távolságokat mutat), a formáját (hogy alakítja az iskolában tanított formákhoz képest), az irányokat (merre dől, merre mozdul el, merre halad), természetesen szintén az iskolában tanított formához képest.

Mit tükröznek ezek a változtatások?

Az írástevékenység valamennyi mozzanatát megfigyeljük, amikor grafológiai szempontból vizsgáljuk. Az írás bonyolult folyamat, és ahogy ezt a folyamatot végigvisszük író személyként, ahogy hozzáállunk, ahogy megoldjuk, úgy cselekszünk minden tevékenységünkben: úgy gondolkodunk, úgy mutatjuk meg magunkat a környezetnek, úgy mozgunk a világban, úgy dolgozunk.

Az iskolában tanult írásmódtól való eltéréseket értékeljük. Nagyobb vagy kisebb? Hozzátesz vagy elvesz belőle? Aztán következik, hogy mit tesz hozzá, mit hagy el? Hogyan módosítja a formákat, milyen eltolódások vannak az elemek helyzetében, irányában az előírt normához képest?

És most tekintsük át, hogy Magyarországon az utóbbi 100-150 évben milyen írást tanítottak az iskolában. Beszéljenek a képek

Békebeli idők, avagy hogy írtak dédanyáink?

A kalligrafikus dőlt szépírást 1868-tól tanították az állami közoltatásban. Nehéz és bonyolult írásmód volt, és a formák megtartását elvárták a diákoktól. Valahogy így nézett ki. Sok változata élt a századfordulótól a 30-as évek közepéig, ennek egyik variációját láthatjuk az ábrán. Ez az én nagymamám, nagyszüleim (neked talán déd-,) írása.

Nézd meg, hogy nézett ki ez a gyakorlatban! A dédnagypapám megőrizte valamennyi hivatalos iratát, ami élete során a munkájával kapcsolatban keletkezett, ebből az egyik levél illusztrálja most, hogyan alkalmazta a hétköznapi ember ezeket a finomvonalú, de nagyon nehezen írható betűket.

Írás a két háború között

A 30-as évektől győzött a kerekbetűs álló írás. Egy újabb betűkészlet indokolt volt, csakhogy ez az írás nem sikerült jobban. Nem lehetett sem könnyebben írni, sem esztétikusabban gyorsítani. Bonyolult visszahurkolások tették zavarossá az írásfolyamatot.