Van, akinek a kézírása csupa göcsörtös vonalmegakadás, csúnya is, olvashatatlan is, és van, aki annyira laza, hogy szétfolyik az írása, alig van benne felismerhető forma. Nyilván ez a két eset szélsőség. A grafológus szemével nézve az optimális mozgáskoordináció a kettő egyensúlyában van.

 

Könnyedén folyjék a mozgás, de legyen kerete, szabályozottsága. Vagyis a „túlzott” mindkettőből árt az írásnak.

Ki volt Rudolf Pophal?

Egy svájci orvos, neurobiológus és grafológus, Pophal (1893-1966), az írómozgást, és magát az írást az agyműködéssel hozta kapcsolatba. Az egyes írómozgásmozgás-típusokat befolyásoló agyi struktúrákat kereste.  Elmélete fontos előrelépés volt, de nagyon régi, azóta sokat fejlődött a tudás agy-ügyben. Viszont a lényegét érdemes megjegyezni: minden mozgásfajta valamilyen tulajdonságokról beszél.

A vonalak feszültségi állapotát vizsgálva öt fokozatot különített el, ezeket megszilárdulási fokozatoknak nevezte.  A vonaltípusokhoz személyiségtípusokat is társított.

A vonal vizsgálatához hasznos lehet a mai grafológus számára is Pophal szemléletmódja, de az általa használt terminológia az újabb agykutatások fényében elavult, a típusok pszichológiai leírása is korszerűtlen, de a lényeget nagyonis érdemes kihámozni belőle.

grafológia-írómozgás(Ezt a zárójeles, kisbetűs részt csakis nagyon bátrak olvassák el: Feltárta az egyes mozgástípusok kialakításához tartozó agyi struktúrákat. Az írásban két nagy agyterület vesz részt: az agytörzs és az agykéreg. Az agytörzsben (szubkortex) található két képlet a globus pallidum és a striatum, amelyek különbözőképpen befolyásolják az írómozgást. A globus pallidum heves mozgást hoz létre, a striatum pedig beszűkültet, a kettőt az agykéreg (cortex) hangolja össze. A két központ összehangolt működése kiegyenlített írásmozgást eredményez, a tiszta cortex vezérelte írás képe rendezett, ritmikus, formahangsúlyos, szabályos, a tudat (szellem) uralja az egyént, ennek hatása a célravezető viselkedésformákban nyilvánul meg. A palliáris írásokban vagy a kevés gátlás vagy az erős ösztönműködés tapasztalható, a striális írásokban épp ellenkezőleg: vagy kevés ösztönkésztetés vagy túlzottan erős  gátlás működik.)

 A feszültségi fokozatok a kézírásban

I. Elégtelen megszilárdulás  (pallidum-írás – a pallidum befolyásolja a mozgást)

Ezt az írásképet grafológiai szempontból heves mozgás, mozgásbőség, váltakozó kiterjedés jellemzi. Egyenetlen betűszélességek, hullámzás, ritmustalanság, a betűformák elhanyagolása, laza, széteső íráskép, olvashatatlanság jellemzi.  Az így író egyén rossz esetben, gyenge írásképet produkál.

Az ilyen írás a bizonytalan, rugalmatlan mozgású, céltalan, gyenge ellenállású, nemtörődöm, laza, esetleg következetlen ember írására jellemző. Fáradékony lehet, esetleg nincsenek tervei, olyan, akit az ösztönök irányítanak. Jó esetben, jó színvonalú írás mellett élénk, jó reakciókészségű, közvetlen, spontán emberről van szó.

grafológia-Pophal-kézírás

I. feszültségi fokozatú írás

 II. Gyenge megszilárdulás (szubkortikális írás – pallidum és striátum együttesen vesz részt a mozgásban)

A formaképzés folyamatos, ritmusa már fellelhető, de az írás laza, rugalmas, folyamatos, hajlékony. A mozgás lefolyása zavartalan, könnyed. 

Az ilyen ember spontánul, oldottan viselkedik, vidám és mozgékony, jól alkalmazkodik, és jól gazdálkodik az energiáival.

 Pophal vonal grafológia

 II. feszültségi fokozatú írás

 

III. Közepes megszilárdulás (kortikális írás – mindhárom terület együttesen és egyformán befolyásolja az írómozgást)

A szélsőséges mozgásért felelős központok kiegyenlített hatására létrejövő írás ritmikus, folyamatos formaképzésű, könnyed, hajlékony, rugalmas, lendületes, standardhoz hasonló megjelenésű. A formái stabilak, biztosak, dinamikus, és határozott, esetleg néha ütemes.

Az ilyen személy mértéktartó, fegyelmezett, szabálytisztelő, és képes ellenállni a különböző hatásoknak. Rugalmasan alkalmazkodik a környezethez, és jól gazdálkodik az erejével.

 Pophal-kézírás-vonalfeszültség-grafológia

III. feszültségi fokozatú írás

 IV. A. Erősödő megszilárdulás (kortikális írás – mindhárom terület részt vesz, de a cortex az erősebb befolyású)

Erre a fokozatra szilárd formák jellemzőek, az írás szabályos. Ütemes, monoton, mechanikus a mozgás, a gátlóerők célszerűtlenül erősek. Az íráskép „élettelen”.

Aki így ír túlzottan a szabályok rabja, hajlíthatatlan, korlátolt gondolkodású, és ilyen a viselkedése is, nem akar alkalmazkodni, elutasít minden változást. Önfejű és makacs de pozitívuma is van: állhatatos, és kiszámítható.

grafológia-Pophal-írás

 IV.a. feszültségi fokozatú írás

 IV.B. Erős megszilárdulás (striátum írás – mindhárom agyterület részt vesz a mozgásban, de a striatum-hatás az uralkodó)

Az ilyen szabályozás esetén a formák merevek, ritmus helyett monoton taktus érzékelhető. A formák túlzottan szabályosak, de a mozgás rosszul koordinált, töredezett és nincs dinamikája. Keményebb, ridegebb az íráskép, sajátos alakzatok jönnek létre.

Az ilyen ember kényszeredetten viselkedik, túlzottan érzékeny, bizonytalan, befelé forduló. Alkalmazkodása csak látszólagos.

 grafológia-Pophal-írásanalitika

  IV.b.feszültségi fokozatú írás

 V. Grafológus szemmel nagyon erős mozgásmegszilárdulás (pallidum írás – mindhárom terület együttesen vesz részt a mozgásban, de a pallidum erősebb)

A globus pallidum hatására hirtelen mozgáskisiklások, koordinációhiány, formafelbomlás, szögesedés, ritmustalanság látható. A formák a görcsös mozgás következtében szétesnek, a mozgás koordinációja gyenge, erős kilendülések, irányváltások jellemzik, az írás olvashatatlanná is válhat.

Az így író emberben a görcsösség dominál, állandó riadókészültségben él, görcsössége miatt gyakran ügyetlen, és képtelen alkalmazkodni. Íme két ilyen írásból részlet.

görcsös-írás-Pophal-grafológiagrafológia-Pophal-kézíráselemzés

 V. feszültségi fokozatú írások

2019. 08. 27.

Iratkozz fel hírlevelemre, hogy tájékoztathassalak az új cikkeimről, tanfolyamaimról és eseményeimről.
Grafoverzum
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30